Tavaly találtunk rá a nagyobbik lányommal, Emmával a  Hama márkájú vasalható gyöngyre és nagyon beleszerettünk, mivel rengeteg dolog készíthető belőle.  Idén jelezte Emma, hogy szeretne valami olyan díszt készíteni, ami illik a karácsonyfához, így eszembe jutottak az ezekből a gyöngyökből készült hópelyhek, amiket láttam egyszer Pinteresten. Rá is kerestem és rengeteg inspirációt találtam, amit veletek is megosztok: https://hu.pinterest.com/krisztaszabo/snowflakes-from-hama-beads/ Akár egyetlen délután alatt többet is el tudtok készíteni.

A 2016-os Karácsony sok mindenben tökéletesnek mondható volt. Legfőképp abban, hogy szinte minden barátunk hazajött külföldről és úgy alakult, hogy mindenkivel tudtunk karácsonyozni. Tele voltunk programokkal és jó hangulattal. Ebben az évben valahogy időben kezdtem mindent, így talán ekkor volt a legnagyobb repertoárja a különböző dekorációknak.

Visszatértünk a fehér-piroshoz. Én már-már kényszeresen ragaszkodok hozzá, hogy minden mindenhez passzoljon: fontos, hogy a dekoráció, a fa és még a desszertek is harmonizáljanak. És mivel a fánk fehér-piros színben a leggyönyörűbb, így ezt szerettük volna viszont látni mindenben.

Az ajtódísznél nagyon imádtam az előző évi apró tobozos alapot, így ebben az évben újra azt készítettem el, csak piros kiegészítőkkel. Megint körberaktam egy szalmaalapú koszorút a tobozokkal és kiegészítettem piros üvegdíszekkel (az IKEA-ban kapható cuki minikkel) és a Buttlersben kapható mű bogyós ágat szétvágtam darabokra és azt használtam fel.

Az adventi koszorúnk is nagyon hasonló lett a 2015-öshöz, mivel a tobozokba nagyon beleszerettem. Nyáron rengeteget gyűjtöttünk a gyerekekkel, így volt is miből válogatni a díszekhez.

Adventi naptár is készült a gyerekeknek, amibe Lego elemek voltak elrejtve és a 24 darabból éppen egy dobozban található jelenet volt kirakható.

Pár kép ízelítő még az egyéb dekorációs elemekről:

És ezekből az ablakpárkány:

Ebben az évben a szülővárosom kiserdejében talált ágat használtunk fel, hogy az ablakot még érdekesebbé tegyük:

Sok gyerekkori kedvencemet belecsempésztem a Karácsonyba:

Íme a piros imádott Alessi Betlehemem, amit még Anyukámtól kaptam. Ebben az évben fedeztem fel ezeket a csodás piros bogyós ágakat is, amiket egyszerűen imádtam. A legtöbb virágboltban már szerencsére kapható.

Az ajándécsomagolásra mint minden évben így idén is nagy hangsúlyt fektettem, bár eléggé utolsó pillanatban sikerült sort keríteni rá :)

Már egész szépen sikerült leírnom a neveket az ajándékok címkéjére:

A képeslapunknál washi tape-et használtam, amit előszeretettel használtam a csomagolásnál is.

A kézzel készített ajándékok sem maradhattak el. Idén is szaloncukrokat készítettünk a sütik és habkarikák mellett. Illetve kis csokigolyók is készültek. Természetesen fehér és piros selyempapírba csomagoltuk őket.

És végül megmutatom nektek a fánkat, amit egyszerűen imádtam!

A 2015-ös évben visszatértünk a klasszikusokhoz: arannyal, termésekkel és arany-fehér díszekkel borítottunk mindent. Igyekeztünk az arany mellett a természetet és ezzel a havat is becsempészni a lakásba.

Ezt szimbolizálja az ajtódísz is, melynél a szalma alapra apró fehérre lefújt tobozokat tettem és erre kerültek rá az arany díszek, arannyal lefújt termések. (Az arany festék vásárlásánál vigyázni kell, mert ha nem csillogó aranyat veszünk, az inkább bronznak fog hatni!)

Az adventi koszorúnál ebben az évben kipróbáltam egy egyáltalán nem kör alakú megoldást és én nagyon szerettem. Ráadásul az egyenessége miatt még az ablakpárkányon is helyet kaphatott, ami küldön öröm volt számomra.

A szokásosan elkészített díszek mellett a lakás különböző részein megbúvó apró dekorációk is  helyet kaptak. Mint például az állatok és a lightbox, ami abban az évben nagy sláger volt számomra. Itt egy darab fatörzsre színezett zuzmót tettem és arra állítottam rá az állatokat: a szarvast és az őzet.

Így maga az ablakpárkány így nézett ki:

Ezt biztosan fogom még alkalmazni, mert nagyon tetszik, mikor az ablakokba is becsempészhető az ünnep hangulata.

De ha már ablak: pár nappal Karácsony előtt az ablakot is feldíszítettük. Damilon díszeket lógattunk egymás mellé és alá úgy, hogy azok egy karácsonyfát formázzanak. Sajnos a kép nem igazán sikerült jól róla, de remélem átjön a lényeg. Elég pepecs munka és jó szemmérték kell hozzá, de megéri :)

Amit még nagyon szeretek, az a Betlehemünk és idén igazán ment ehhez a szetthez. Thun márkájú, a férjemmel ez volt az első nagyobb karácsonyi dolog, amire beruháztunk.

Az ajándékcsomagolások is ebben a stílusban készültek, a természet kicsiny darabjai, arany és a fehér szín kombinációja. Amit még különösen szerettem, hogy egy pávatollat is lefújtam és gyönyörű lett. A fontos dolog, hogy minél távolabbról fújjuk le, ne álljanak össze a tollak. Az igazán elegáns külsőt az kölcsönözte az ajándékoknak, hogy csipkeszegélyt és tortacsipkét (torta alátétet) vettem papír-írószer boltban.

Ebben az évben kezdett el érdekelni a kalligráfia is, így megpróbáltam mindenkinek ajándékkártyát készíteni több-kevesebb sikerrel. Visszanézve, egyáltalán nem volt még annyira szép az írásom ;)

A kalligráfiánál maradva, a képeslapunkat is én készítettem, aminél az írást egy gyönyörű arany fóliával véglegesítettek, így csillogott-villogott.

Végül itt vannak a legjobb kézzel készített karácsonyi édességek, amik még díszként is remekül funkcionálnak. Habkarika és szaloncukor. Receptek a nevekre kattintva megtalálhatóak.

Jaj és még egy dolog, amit bár nem én készítettem, kézműves termék és egy nagyon jó barátomtól kaptam. Vele köszönök el, mert teljesen beleszerettem :)

Ezt a 2014-es karácsonyi dekorációt már 2010 óta terveztem, amikor Karácsony előtt Chicagoban jártam. Ott láttam meg egy boltban a cukorkát és a cukorbotot. Aztán szerencsémre egy barátom hozott nekem kintről több kiló cukorkát, illetve addigra cukorbotot már lehetett itthon is kapni.

Megint a  kedvencemmel, az ajtódísszel kezdtem. Nagyon sokáig szenvedtem a cukrok elhelyezésén, mert még véletlenül sem voltak egyforma méretűek, de aztán sikerült egy szép összképet varázsolni belőlük. Ragasztópisztollyal rögzítettem őket a kapható legnagyobb méretű hungarocell koszorúre, mert ez tényleg csak nagy felületen mutat.

Szerencsére nem olvadt meg, pedig attól nagyon tartottam.

Az adventi koszorú készítésébe már az akkor 3 évesem is be akart társulni, így nem minden úgy jött össze, ahogy terveztem, mert természetesen voltak neki is ötletei :) Így került például két hóember is a tetejére :) Ezt egyébként nem bánom, mert bájos lett tőle. Ezévben is megvettem az alapot és csak ragasztópisztollyal ráraktuk a díszítéseket.

Persze belelendültünk és mivel rengeteg volt mindenből, így cukorka botokat lógattatott velem az ablakba, a szekrényre és kb mindenhová. Teleaggatta a lakást. A szokásos ablakunk így nézett ki.

Készített magának egy mini koszorút is. Ehhez vágtam egy körívet és arra egymás mellé ragasztotta a cukorkákat. és nagyon büszke volt magára, mikor készen lett :)

De persze a cukorkáktól nem tudtam szabadulni a csomagolás....

....vagy a képeslap terén sem. Ebbe a képeslap készítő projektbe szintén belevontam a lányom. Készítettem krumplinyomdát, amivel ő készíthette el a képeslapokat. Természetesen azért a motívum - nem találjátok ki - cukorbot volt. Pontosabban két cukorbot egy karácsonyfát formáz.

Hát így. És ezen az éven kaptam a Szőke Gábor Miklós karácsonyfámat is, így ezt is megmutatom :) Tettünk az aljába egy égősort, így ez lett a karácsonyi hangulatvilágításunk.

Hát ennyit a cukorkás Karácsonyunkról. Már nagyon várom az idei Karácsonyt. 4 nap és december :) Jipiiii! Így igyekszem bemutatni az évek során készült dolgokat.

Igazából sehogy, de annyira megszerettem a piros-fehér színkombót 2012-ben, hogy 2013-ban is szerettem volna megtartani. Ha pedig a színek maradtak, kellett egy új forma: így jöttek képbe a gombok. Viccesek, színesek, és  nagy mennyiségben is elérhetőek. Így első utam a legközelebbi Röltexbe vezetett és vettem kb 5 marék gombot :)

Az ajtódísz nálunk már jó korán kikerül, így most is ezzal kezdtem a készülődést. A gombokat ragasztópisztollyal egy sima hungarocell koszorúalapra rögzítettem egymás mellé-fölé.

Az adventi koszorú következett. Ehhez az alapot mindig megvásárolom és azt csak dekorálom. Se időm, se alapanyagom egy koszorú alap készítéséhez, de árban sem jönnék ki sokkal jobban, így ezt a profikra bízom. Egy egyszerű, mohával bevont koszorút választottam, azt éreztem a legbiztonságosabb terepnek. Erre jöttek rá a gombok, de azzal még nagyon üres lett volna, így szalagot is tekertem rá. A mai koszorú trendekben ez már eléggé egyszerűnek tűnik, de 2013-ban még nem volt ennyire sok minden aggatva rájuk.

Amúgy egészen vicces, hogy így visszanézve mennyire nem vagyok megelégedve az általam készített dolgokkal. Valószínű - vagyis remélem - ügyesedtem és az ízlésem is rengeteget változott. De ha már belevágtam, mindent elérhetővé szeretnék tenni egy helyen. Szóval folytatom a sort az ajándékokkal. A gombokat ráfűztem a díszítő szalagra, így olyan hatása volt, mintha tényleg be lenne gombolva a csomag.

Ebben az évben is készítettünk ehető ajándékokat: az üvegek tetejét mi mással díszíthettem volna, mint gombbal:

Az ablakban is próbáltam visszahozni a többi helyen fellelhető motívumot, így dekorgumiból vágtam ki a szükséges formákat. Sajnos annyira nem sikerült jó. Utólag rájöttem, hogy jobban mutatott volna, ha 2-3 rétegből készül el. Szóval ha valaki ilyesmit készítene dekorgumiból, mindenképp több réteget használjon.

Az elkezdett hagyományainkhoz ragaszkodva pedig ebben az évben is terveztünk képeslapot, aminél szintén a gomb volt a főszerepben. Nyomdával kinyomtattattuk és utána egyesével felvarrtam Rudolf orrát :) És jöhetett a Boldog Karácsony! :)

2012-ben volt az első alkalom, hogy piros-fehér színben pompázott a Karácsony nálunk. Igazi marketingfogás volt anno a Coke-tól bebrandingelni a Karácsonyt, nagyszerűen működik, nagyon jól hat ez a két szín együtt.

Nem spiláztam túl: a piros és fehér szín karácsonyi gömbökben köszöntek vissza. Végre elkészítettem az első ajtódíszemet is: az IKEA-ban kapható mini gömböket ragasztottam hobbiragasztóval egy hungarocell koszorúra. Amikor végre felakasztottam az ajtóra rájöttem, hogy mekkorát dob a mi és a vendégeink hangulatán. Így ettől kezdve  minden ünnepre próbáltam készíteni egyet.

És ha már vettem egy csomó apró gömböt, a maradékot nem hagytam kárba veszni: mindenhova felaggattam őket..itt például ablakdíszként használtam.

Az adventi koszorúnk kapcsán ebben az évben próbáltam ki először, hogy valami kerüljön a gyertyák alá, ami megfogja a viaszt, ha esetleg lefolyna. Az ötlet először egy tálca volt, de nem találtam szépet, így tálca helyett egy kaspóba helyeztem a négy gyertyánkat és persze itt is az elmaradhatatlan pici gömböket használtam.

Az apró gömbös vonalat és a piros-fehér színt a csomagolásba is továbbvittem, hogy az egész egy nagy egységet alkosson..

Aztán jött a fa, aminél persze elfeledkeztem az akkor még sárga színben pompázó falunkról, ami nagyon ütötte a fehér-piros-zöld harmóniáját, de ez van. Következő évben úgyis átfestettük fehérre :D

Hát ennyit a 2012-es szárnypróbálgatásaimról. Ígérem évről-évre fejlődök majd és a holnap feltöltött 2013-as dekoráció már kiforrottabb stílus lesz ;)

Így gondoltam el is kezdem feltölteni a korábbi Karácsonyokra készült dolgokat. Az első Karácsony, amikorra is bármit készítettem a 2009-es volt. Az volt az első saját ünneplésünk a férjemmel.

Ekkor még csak hangulatokat próbáltam leképezni, aztán egyre inkább úgy éreztem, hogy szeretnék valami koncepciót vagy legalább egy motívumot, ami összefogja. Így esett 2011-ben a választásom a szív dekorációs elemre. Ekkor még csak minimálisan használtam, mint a konyhai ablakra díszként...

...és a férjemnek adventi naptárként. Itt a naptárban küldönböző kis üzenetek voltak.

Emellett pedig elkészítettük az első családi általunk készített képeslapot, ami a hátoldalán az üdvözlet mellett a keksz receptjét is tartalmazta, amit a távolabbi barátok számára meg is sütöttünk.

A recept pedig így szól:

Ha te is szeretnéd megkóstolni kedvenc karácsonyi kekszünket, akkor ezeket a hozzávalókat kell összegyúrnod és kisütnöd:
12 deka liszt, 10 deka darált, hámozott mandula, 2-3 evőkanál cukor, 1 teáskanál vaníliakivonat, 1 teáskanál sütőpor, 12 deka puha vaj, 1 csipet só.
Keverd össze egy tálban a száraz hozzávalókat. A vajat morzsold el a liszttel és add hozzá a vaníliakivonatot. Alaposan belisztezett felületen nyújtsd ki vékonyra, szaggass belőle formákat és süsd kb. 10 percig. (Ha a széle enyhén barnulni kezd, már megsültek.) Ha kész, hagyd pár percet a tepsiben, hogy megszilárduljanak és eheted is!

Jó étvágyat! ;)

Save

Save

Persze igazából sokkal mókásabb, mint rémisztő. És nagyon fura, de az amúgy mindenre érzékeny és mindentől rettegő lányom is viccnek fogja fel és élvezettel csempész mindenhova pókot. Holott mindkét gyerekem sikítófrászt kap egy élő póktól. Szerencsére a vámpírok, csontvázak és egyéb gusztustalanságok látványa is inkább nevetésre, mint sikításra ösztönzi őket. Idén már sokkal több dolgot készítettünk együtt. Persze volt az elmaradhatatlan tök, amit idén a cicamániának köszönhetően cicásra kellett venni:

 A kétévesem és hatévesem is imád velem együtt kreatívkodni. Szegényekbe beleneveltem ezt, így sok mindent együtt készítettünk. A kissebbel csináltunk idén ajtódíszt is, ami nekem amúgy is a gyengém :) Vettem koszorú alapot és fekete illetve narancs színű pompomokat. Ő ragasztotta őket a koszorúra én meg utólag ráerősítettem a pókhálót és pókokat.

A közös múmialámpás készítése volt a legkedvesebb számukra. Természetesen azóta minden este ezek világítanak nekünk, amikor sötét van. Egyébként sima gézlapokat ragasztgattak fel befőttes és bébiételes üvegekre. Bár a gézszalag jobb választás lett volna, de ez volt éppen itthon.

És persze az Apukájuk megtréfálása végett a szappantartóba is raktak pókokat :D

És hogy legyen valami igazán ijesztő a sok cukiság között, készítettem egy "véres" gyertyát. Egy vastag gyertyát leégettem és utána piros gyertyával csöpögtettem és folyattam rá viaszt, hogy csöpögő vér hatását keltsem.

De azért az egésznek nincs annyira ijesztő hatása :)

A barátainknál ismét volt Halloween party, ami miatt a lányok jelmezbe is bújtak. A boszorkány és a fekete macskája. Ehhez a saját fekete ruhájukat választottam alapnak (ezt még ők vetették nyáron egy leárazáson, de hát nyilván sokszor még nem volt rajtuk). Varrtam rá egy-egy denevért, illetve pókot, hogy kicsit ijesztőbb legyen :) A boszorkány jelmezhez készítettem még régebben palástot, így itt csak az addigi narancssárga szalagot lilára cseréltem. Készült egy boszorkány kalap és cicafülek is. Idén találtam öntapadós filcanyagot, amiből csak ki kellett vágni a cicafüleket és összeragasztani, közé ragasztva a hajráfot. Nagyon jól tapad és jó a tartása is, így ez egy nagyon jó választásnak bizonyult. Ezen kívül varázspálcát készítettem, amihez hurkapálcát használtam (bár néha kapható vastagabb pálca is, az jobb), szalagokat és csillogó gumilapot. A pálcát bekentem ragasztóval és spirálisan végigtekertem rajta a fekete szalagot, majd a lilát is, hogy pont váltsák egymást és csíkos hatást érjek el. A gumilapból két egymásnak szimmetrikus csillagot vágtam ki és összeragasztottam úgy, hogy közé kerüljön a hurkapálcika.

Édességeket is készítettünk, amik idén is a szemgolyó körül forogtak. Szemgolyós cakepop. A recept innen: https://www.bbcgoodfood.com/recipes/2556637/eerie-eyeball-pops Annyi különbséggel, hogy marcipánt használtunk a zöld részhez és répatorta volt az alapja.

Próbálkoztam még pár dologgal, de azok annyira nem lettek jók sajnos :( Nyalóka szellemnek álcázva és szellemnek maszkírozott banán. A nyalóka szellemhez nyilván selyempapírt vettem volna, ha végül azt viszünk a buliba, de a családomnak nem tetszett. A banánt meg snassz volt. Azt én is éreztem :)))

Már alig várom a jövő évet..... :))))

Save

Save

Save

Save

Save

Save

Pár évvel ezelőtt puffogtam ezen a Facebookon, hogy minek nekünk egy újabb farsang és hogy a saját farsangunkat lassan már nem is ünnepeljük, bezzeg a Halloween-t. És most itt állok két gyerekkel és rájöttem, hogy igenis nagyon vicces a Halloween és teljesen más mint a farsang és megfér egymás mellett a kettő. Sőt, ettől ugyanúgy megemlékezem az elhunyt szeretteimről is Halottak Napján.

A gyerekeim imádják, mert vicces és emellett félelmetes is és végre egy újabb ok az ünneplésre. Tavalyi évben vettük először igazán komolyan. Évek óta faragunk tököt, de akkor ennél többet tettünk. Ráadásul a barátainkkal meg is ünnepeltük, így be is öltözhettek a csajok :)

A tökfaragásnál egy dologra ébresztett rá a barátnőm pár éve: nem késsel kell szenvedni, hanem megrajzolni és egy vékony csavarhúzóval végiglyukasztani a kontúrját a formának. Ha ez megvan, sokkal részletgazdagabb dolgokat is létre lehet hozni. Nálunk minden évben rámutat a nagyobbik egy képre, hogy ilyet szeretne és akkor azt elkészítjük. Viszont cserébe egyre többet segít. Idén már csak a mintát kellett készítenem a kikaparást megúsztam.

Ilyenek voltak eddig nálunk:

És akkor a tökön túl... A dekorációt az akkor 5 évessel találtuk ki és valósítottuk meg. Denevért és szellemet szeretett volna. Az otthon található dolgokat használtuk fel, így lett szellem egy régi labdából és textilpelusból és denevér a wc gurigákból és fekete kartonlapból :D

Emellett pedig krepp papírból pompomokat és selyempapírból füzéreket gyártottunk. Ez utóbbi kivágásában azért el kellett a felnőtt kéz is.

És ha már szereztünk be a "Csokit vagy csalunk" játékhoz édességet londoni barátainknak köszönhetően, kellett a jelmez is. A jelmezt maguknak találták ki, az én feladatom csak a kiegészítők megtervezése és elkészítése volt. A kisebb a fekete hattyú lett. (A nagyobb éppen Hattyúk tava korszakát élte). Ő maga pedig a gonosz jégkirálynő lett, csak hogy felvehesse a kedvenc fehér ruháját. (Háttérben a selyempapírból készült motívumok).

A korona volt igazából ami az igazán pepecs meló volt. Üveggyöngyöket, amik jégkristályszerűek voltak, egy vékony drót segítségével ráerősítettem egy hajráfra. Kvázi folyamatosan felfűztem egy gyöngyöt, rátekertem a hajráfra, majd jött a következő. A felső résznél pedig a drótra fűztem a gyöngyöket és úgy alakítottam/formáztam, majd ezt is  adróttal ráerősítettem a hajráfra.

És hát a vérfagyasztó bulihoz vérfagyasztó desszert is kell: szemgolyós cupcake. A szemgolyó gumicukrokat külön vettük és egy vaníliás cupcake-re helyeztük. Alatta pedig eperszirupból készült el a vér.

És akkor még a szokásos calligráfiás dolgok a végére. Sajnos eléggé megfertőződtem, így minden poszthoz lesz legalább egy ilyen fotó is :) Ezek most éppen képeslap dekorációk, amik akár meghívónak is tökéletesek lehetnek.

Pár nap múlva elkészülünk az ideivel is és akkor mutatom azt is ;)

Save

Save

Save

Save

Save

Szögezzük le, hogy sosem szerettem az őszt. Gyerekként vártam, hogy Apukámmal menjünk gesztenyét szedni, mert az nálunk apa-lánya program volt, de soha semmi mást nem kedveltem benne. Utáltam, hogy vége a nyárnak és hamarosan jön a tél. A hideg esős vagy ködös reggelekről nem is beszélve. Mióta gyerekeim vannak viszont imádom, mert ők imádják. A színes faleveleket, a gesztenyét, makkot, bármilyen szép színű termést. De nem csak gyűjtik, hanem valamit készítenünk is kell belőle :) De mostanában emiatt én is nyitott szemmel járok és amikor az ember meglátja ezeket a színeket... Nem is tudom, hogyan tudtam nem szeretni...

Természetesen, mint oly sok gyereknek, nekik is állandó program a gesztenye/makk ember és állatok készítése.

Mivel nálunk a kisebbik sosem elégedett a sablonossal, így természetesen a gesztenyéből is dínót kért. Így idéna  fogpiszkáló mellett papírt is használtunk. Íme egy gesztenye-dinó :)

De emellett, akár ha csak egy nagy áátetsző tálba vagy kaspóba teszünk egy átlátszó mécsestratót mécsessel és a két fal közé gesztenyét teszünk, érdekes, hangulatos dolgot érhetünk el.

Gesztenyéből ezen kívűl ajtódíszt is készíthetünk, ha körberagasztjuk egy koszorúra a gesztenyéket. Ragasztópisztollyal sikerülhet hosszútavra rávarázsolni.

Ajtódísznél maradva, a pompás ezerféle színben és árnyalatban pompázó levelehet is fel lehet használni, szintén koszorú alapra ragasztva.

De nagyon kedves játékunk az is, hogy egy szép levelet a papírra ragasztva, tovább kell képzelni és rajzolni, minek is lehet a része.

És mivel nekem nagy mániám a kalligráfia, így természetesen a gyönyörű színekhez a színátmenetes írás dukál.

Hát egyelőre ezekre került sor nálunk, remélem pár hét múlva még lesz alkalmam új ötleteket is találni és megosztani.

Save

Save